Őszelő várva vár...

Csendesen, vidáman, merengve, gondolatba merülve. Ősz. Nincs kedvenc évszakom, azt szeretem, ahogy váltakoznak, az idő fordulását. Az átmenetek a legszebbek nincs túl meleg nincs túl hideg. Szépek a színek lágyak a fények. 

Ilyenkor kell egy kis audiovizuális befordulás, ami nem depresszió csak épp csendben vigadok. Ezek az érzések mélyen vannak nem lehet szavakkal, ugrálgatással kifejezni.

Na tehát képek és Ordo Funebris

 Többnyire monokróm képek fogtak meg talán ezek majdan a télhez jobban kapcsolhatók, de most akkor is ezek aktuálisak.

 Szerintem, remélem hasonló szeretettel készítették őket, mint én a sajátjaimat.

Hamarosan lesz egy nagyobb lélegzetű sorozat tőlem is

                                                                    A tavalyi kedvenc

Sokszínű világ

Levéltelen ág

Az ősz színes

Lélek sem üres

Csak nevess

Csak nevess!

/saját/

Batta

Pénteken azaz a Földanya havának 9. napján lelovagoltunk Százhalombattára. Gergő, Peti,az ő barátnője és én.

A részletek a sajátom csak néhány dolgot írok le. Már csak a röhögésért megérte lemenni. 

Péntek reggel a vonaton találkoztunk, lemásztunk a lovardába. Szép kényelmesen elvoltunk, mint a befőtt. Kettőkor kellet indulnunk ráérősek lehettünk. Indulásként Bolygó csinált egy kis kárt, megrángatta és megégette a haverom. Majd el lett kalapálva és otthon lett hagyva. Kiügettünk és kivágtattunk Érdről,  fogattal, fjordokkal ellátva. Hamar odaértünk legalábbis én hosszabb útra és rosszabbra számítottam. Így is jócskán megfeszegettem a fizikai teljesítőképességem korlátait. Megérkezvén a Battai Napokra jól kidöglöttem, de szerintem látványra rosszabb volt, mint amilyennek éreztem magam. Aztán lovagoltattunk egy kevéske gyereket. Én is így kezdtem: Feldobtak Árpi hátára és azóta nem akarok lejönni.

Hazafele úton éreztem úgy hogy meg volt életem legszebb vágtája, legalábbis eddig. Holt fáradtan érkeztem haza.Gergőék elvittek az állomásig fogattal. Volt kivel beszélgetnem és még a busz is megvárt. Mindenem sajgott tiszta lila folt lettem, de akkor is minden úgy alakult, hogy igazán az én napom volt.

...alkalmazkodóképesség és megértés...

Amilyennek elképzelted?

Mennyi szép mese, kitalált emlék. Tomboló öröm, sosem érzett boldogság. Megint kívülről szemlélem saját sikereimet. Mást se csinálok csak a pipákat teszem ki a célok mellé. Hinni merek, de elhinni...azt nem. DE az, akkor is ott van az a DE. Mert a fájdalomról, nehézségekről, és a nem vártról nem szól a fáma. És...? Örökkön lerágott csont és  ténymegállapítás: nincs az életben csak fekete és csak fehér.

Átmegyek novellásba:

Mindig vannak különleges emberek és különleges lovak és ők néha találkoznak.

A szabadság igaz útja csak lóval járható.

Azt a helyet találd meg hol emberség van azt az embert kiben harmónia lakozik.

Ahogy elképzelem minden patadobbanás minden vágtaugrás közelebb visz ahhoz, amit eddig csak üvegen át tapinthattam. Szabadulnék a fájdalomtól és a félelemtől, ahonnan gondoltam ott nem ismertem, de itt nagyon is valós. Ám van,ami elnyomja. A félelem se félelem csak tudom, hogy mi lehet a pakliban. Szavak nélkül fölösleges kirohanások nélkül a maga természetességében elfogadni azt, ami megadatott.

C coli (koli) bacteria és egyéb nyalánkságok

Mi összeköltözünk pont. Őőőő a gondnok nem így látta. Nos drága gyermekeim, ha egy nő valamit a fejébe vesz azt, akkor is véghez viszi, ha 11 férfi mond neki ellent. 

Ez így történt. Évivel leérünk Gidaölő city mesés városába felcaplatunk c koliba a, szociális menekülttáborba igazából. Hemzsegnek a GTK-sok, gondnok meg sehol MKK-s se nem baj, nem is hiányoznak a káosz elharapódzik a feszkó nő, Zsófisz meg csak megjelenik a folyóson. Föl-alá rohangálunk gondnok megjelenik. Jaj, de jó, hogy a 3-on kapok szobát. Hmmm szervezkedés 3 vagy 4-ig folyik. Szép fokozatosan mindenki cserélt helyet mindenkivel. Én átadtam egy üres helyet a 3-on. Másik szobatárs elköltözött 3 számmal arrébb a harmadik szembe került. Így aztán kiváló szervezési technikának köszönhetően a tavalyi szobánkba kerültünk hárman. Csak arra lennék kíváncsi, ha már a páros szemeszter végén személyesen és mélben is 50-szer elmondtuk, hogy ki, hogy akar költözni akkor, miért kellett random mód szórni az embereket? Legyen még több a feszkó és az adminisztratív munka? Biztos. Másnap este cuccal, mindennel, üdvözült mosollyal végérvényesen beköltöztem.

Ma reggel már rendesen mentem órára, bezzeg most aludnék. Szokásos napi rituálék kávé, cigi, nyugi.

Egyszer biztos a röhögésbe fogok meghalni...Vidám ember vagyok.

"Ez a legnagyobb honlap, amely nemcsak növényeket, de gombákat is nagy mennyiségben tartalmaz"

"Nem szakmabéli, csak egy őrült amatőr"

"A tenyésztőnek nem szabad hagyni, hogy egy korcs közbeavatkozzon"

"Nem állítom, hogy növények nélkül ne lenne élet, mert van kemoszintézis is azért"

/T.G/

 

 

Terepelünk

Augusztus 31-én lementünk Érdre lovagolni. Mi másért? Gerle, Gergő és én. Életem értelme úgy vágtázik, mint egy állat. Baromi jól éreztük magunkat. Most mondjam megint hogy....ááá nincs ajnározás az illetékes úgyis tudja jó ez nekem. Csodás kanyart tettünk az erdőszél fele majd át az erdőn bele a Dunába. Csilli egyre jobban szereti a vizet. Persze nem annyira, mint a fjordok. Közben elkészült a lovi ld-s profilja. Az egyéb megbízásokhoz még több anyag kell, hamar meg lesz az is. 

Sok öröm ér, sok szabadság. Pénteken megyünk Battára lovastul szekerestül, ha igaz. Alakuljon a lehető legjobban.

Siójut part 4.

Miután kilovacskáztam magam másnap augusztus hó 28-30. napján megint Juton lehettem.

Mit meséljek? Szép idő, Évike, whikey körömpörkölt jólét és egyebek. 

Sajnos a viperát nem sikerült lefotózni, de azért készültek képek. Szokás szerint hamar eltelt az idő én meg már nagyon vártam az egyetemet. Utolsó hétvégén persze a pokolba kívántam az egész oskolát, de ez egy másik bejegyzés.

Képs:

 

Béka

 

Siófok

 

Kaptam egy gyűrűt

 

Lú...kettő

 

Barátnő, élettárs...egy állat, mint én

 

Sió

Megfáradt már a nyári szín

Fájdalomüvöltésből a felülemelkedésig

Pusztító düh, hatalmas csalódás mar. Üvölteni akarok ütni, rúgni ,tépni, harapni, pusztítani. Aztán belegondolok, hogy miért is? Engem már nem érint, nem fájhat, elegánsan elsuhanok. Metaforikus nagymacska, avagy jávor felugrik egy sziklára vagy körbetekint és csak önnön örömeit tartja számon. Védelmező tudat, nagy erők szenvedésnek nyoma sincs. Kínlódni akartam...de nem megy mindenem meg van.