Pénteken azaz a Földanya havának 9. napján lelovagoltunk Százhalombattára. Gergő, Peti,az ő barátnője és én.
A részletek a sajátom csak néhány dolgot írok le. Már csak a röhögésért megérte lemenni.
Péntek reggel a vonaton találkoztunk, lemásztunk a lovardába. Szép kényelmesen elvoltunk, mint a befőtt. Kettőkor kellet indulnunk ráérősek lehettünk. Indulásként Bolygó csinált egy kis kárt, megrángatta és megégette a haverom. Majd el lett kalapálva és otthon lett hagyva. Kiügettünk és kivágtattunk Érdről, fogattal, fjordokkal ellátva. Hamar odaértünk legalábbis én hosszabb útra és rosszabbra számítottam. Így is jócskán megfeszegettem a fizikai teljesítőképességem korlátait. Megérkezvén a Battai Napokra jól kidöglöttem, de szerintem látványra rosszabb volt, mint amilyennek éreztem magam. Aztán lovagoltattunk egy kevéske gyereket. Én is így kezdtem: Feldobtak Árpi hátára és azóta nem akarok lejönni.
Hazafele úton éreztem úgy hogy meg volt életem legszebb vágtája, legalábbis eddig. Holt fáradtan érkeztem haza.Gergőék elvittek az állomásig fogattal. Volt kivel beszélgetnem és még a busz is megvárt. Mindenem sajgott tiszta lila folt lettem, de akkor is minden úgy alakult, hogy igazán az én napom volt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése