2012. szeptember 2., vasárnap

Felsejlik

Még mindig felsejlik előttem, hogy miként egyre több itókát döntött magába, úgy dobódtak le róla ruhái. Minek utána egy szál kockás alsóban jött-ment vadítón. Valószínű vetkőzős pókert játszhatott önmagával kártya nélkül. :)

Édes monda merre? Hol? Nem óhajtasz jelenbe csöppenni, hogy jövőnkben nosztalgiázhassunk azon a szép múlton?

Imádom a szívemben zárni szeretteimet, de még inkább örvend a lelkem, ha karjaimban tudhatom őket.

Ugye látod a madarat? A felhőben!


Meglehetőst szeretek barátimmal együtt kumni. Végre bevallottam!

A lovag, a harcos, a vándor, a mágus, az anya, a húg, a bátya, a szerető, a fiú ,a véletlen, a balga, a szipoly, a megfáradt lélek,  a tanító, a mester, a hős ti vagytok kik keresztezitek utaim. Na is ki kísér el egy darabon?
Persze egyértelmű ki kap elutasítást. És tán az is ki jöhet  utánam. Illetve ki léptetheti lovát az enyém mellett. Netán van olyan is, akit követhetek szigorúan betartva az egy lóhosszt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése