2012. augusztus 26., vasárnap

Mogyoróhegy

Tegnap azaz új kenyér havának 25. napján felmásztunk Mogyoróhegyre. Ez Visegrádon van 14 éve voltam itt pl. erdei iskolában, amikor okos tanárom megkérdezte az erdész dzsót, hogy a muflon mikor veti le az agancsát...




Mivel elég késő délután indultunk ezért,mire kiértünk Visegrádra a palotát. Fellegvárat, hegyoldalt már bezárták. Maradt a tanösvény, aminek én alapvetően jobban örültem.

Gyönyörű idő volt, csodás fények, 
csak sajnos a fényképező otthon maradt, úgyhogy,
ezek telós képek. 
Lényeg a lényeg ilyen meleg augusztusi napokon ilyen vegetációban lehet igazán töltődni. Nekem az erdő, a növényzet mindig is fontos szükséges dolog.





Aranyköpsik, azé az kell, mert az vóót.

Apu: Abba a kajáldába még régen ettünk
Én: Fú együnk szarvaspörkültüt
Anya: Hogy tudsz így beszélni már megint
Én: Visszametamorfálódtam önmagamba különben is te is a baudafoki tanyavilág kakaskukorékolására ébredsz.
Apu: Ja ez az, ne legyél mán urbánus

Én: Te apu én úgy megdobálnálak valamivel
Apu: Én pl. kutyaszarral
Én: Én meg lószarral
Apu: Meglocsollak medvehúggyal
Én: Megkenlek szarvashányással
Apu: Kenek a hátadba taknyot

 Azaz döngicsélj a fülembe, aztán csípjél szájba bazmeg / Apu/

Ez volt az a pont, ahol én leültem és percekig nem voltam képes felállni aztán röhögve vonaglottam a családom után. Meg a zuram után, de ő csendes szűz-szülött lévén nem vette ki részét a harsánykodásból...ki érti ezt...?!

További természeti szépségek....

Persze azért itt a fák között már disztingválunk :)










Jobban mondva természet, meg a nárcizmusom....


Dunai szegfű
(Dianthus collinus)
szép virág




Ennyi volt!
Namaskar

2 megjegyzés: