Bánatos kurváim emlékére

Ez igazából egy tea neve, de ennek a bejegyzésnek semmi köze nem lesz a teához. Ez egy régebbi cikkem második fejezete új impulzusok értek, de legalább már nem dühöngök.
Kapcsolatjátékok
Vol. 2

Natehát  
Mit szokott Impike mondani??? (öccsééém) (de most nem ez a lényeg)
Vice versa, adok kapok, amilyen az adjon isten....
Nagyon régen rájöttem, hogy a kamaszos epekedés valaki iránt, gyakori esetben idealizált valaki iránt nagyon nagy hülyeség.
Rég felismert dolog, hogy a szeretet ráerőltetése másra nem csak hogy hiába való, de önző, felesleges viselkedés. 
Azzal hogy a szeretet személy irányába feltétel nélküliséget tanúsítunk azzal nem viszont szeretetét nyerjük hanem csak igényeit növeljük meg. Vagy csak simán elkezd rühelleni, mert fölöslegesek vagyunk számára
A viszonzatlan egyoldalú kapcsolatoknak mindig óriásai böjtje lesz. Ilyenkor lehet felháborodni, magunkat másokat büntetni, de végeredménybe tudhattad hogy mi vár rád.
Küldetéstudat egy kapcsolatban szintén ostobaság, megmenteni azt, aki nem akar megmentődni nem lehet. Ha van aki tényleg változni akar az fog, ha te segítesz neki akkor úgy, de akkor is az a fontos hogy önmagáért változzon, minden az énből fakad az énnek kell felismernie a változás szükségességét. Nem az az út hogy odamész hozzá közlöd, hogy ezt is ezt szarul csinálod, de majd én jól megbuddháskodom neked (meeertszeretlek ahh(baromság)) és ÉN foglak megmenteni. Ezzel az esetek többségébe dac váltódik ki.
Egy kapcsolat legyen az szerelmi, baráti (szülő-gyerek kapcsot, ilyenbe nem számolok bele sem testvérit az más a (testvérit én nem is ismerem erről nem tudok hiteles lenni))
bármily nyersen hangzik az egy szövetség az egy kiegészítő működő kölcsönös folyton, változó gyarapodó , folyamatos áramlásban, adásban-kapásban, engedésben-fogásban lévő dolog. Ha már nem gyarapszik enyészik a kölcsönösség megbomlik ezáltal valamelyik fél sértetté válik mondjuk ki teljesen felesleges a fenntartása.
Mai párkapcsolati modellekben ugye tárgyiasodik a kapcsolat, tehát az első hiba után eldobható kell egy új. Gyors életben valóban nem hagyunk elég időt az élet legidőigényesebb dolgára a kapcsolatra a kapcsolat nyővény várni kell rá míg zöldül aztán virágzik aztán termést hoz. Képzeld el hogy van egy fa elkezded tépkedni majd eldobod az egészet, mert nem markoltál semmit, vagy mert megszúrt. Arra se volt időd, hogy a tüskéit meglásd avagy nem vártad meg míg gyümölcsöt hoz.  Persze tény és való hogy sok kapcsolatba nem kell energiát feccölni, mert ránézésre látszik, hogy meddő.
Amúgy számomra a pár hónapig tartó kapcsolatokba való ki-be ugrálás a félrekefélésnél jóval nagyobb bűn. Ugyanis a vágyat sose hazudod, de havonta másnak hazudod a szerelmet szép(nem szerelmes vagy társadalmi legalitást szeretnél a szexre estek többségébe) két dolog súlya igen különböző és mégis el van cseszerintve a helyiérték.
Ezenfelül az a bizonyos harmadik,ha te betántorogsz egy kapcsolatba h jaj úgyis erős nem számítok vagy úgyis szakítani fognak ez se számít, de számít ugyanis a kísértés túl nagy erő hogy játszadozz vele senki kapcsolatába nem pofázunk bele semmilyen szinten, Akár mint a kísértő, akár, mint megmondó ember békén hagyod!

Az én értékrendemet nehéz módosítani, nem tudtok lehúzni a szintetekre én nem baszarintom el a kapcsolataimat, mert a tietek is adott esetben fos. Én nem bánok meg semmit...ja ennyi. Tudom mit akarok mindig és ez elismerem ijesztő.
Másrészről meg tényleg megtisztelő, hogy nekem vinyorásztok minden bánatotokkal...kis kurváim...imádlak benneteket tényleg...de, mint mondtam az elején vice versa.