2011. április 13., szerda

Hangulat bejegyzés

Elég nosztalgikus hangulatban vagyok. Sinamore, Tales of Dark, Ebony Ark és egyéb homálygótság szól mostanság itthon ha olvasgatok. Ha COF-t vagy Mandragorát kotrok elő az lesz az igazi nosztalgia. Vissza a kamaszkorba. Gimi 10. osztályába, mikor én voltam az aktuális közellenség. Hm. Leghosszabb téli szünet, hatalmas séták a Tabánban, Mártonhegyen a térdig érő hóban. Mikor a legőszintébben örültem minden
(15 éves kiskamasz vagy 25 éves vén hülye?)


apróságnak és a nagynéni is élt. Volt időm idillt kergetni, nem nyomódott rám a felnőtt lét nyavajája. Munkanélküliség, munkanélküli barátok, idegesítő pasik... nem érted, hogy nem érdekelsz? Már semmit nem lehet ráfogni a gyerekkora. minden élesbe megy és úúúúúúúúútááááálom , ja és persze szeretem is.
4 év távlatából úgy megszépül a suli. A gimi sok keserűségével mégis védőfal volt. Az van, az a dolgod az a közösséged. Dolog és közösség két legfontosabb irányadó és támasz.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése