Lujzás

Február 20-án vettük meg Lujzit a feketefejű törpepapagájt (Agapornis personata). Kb. 3-4 éve döntöttem el, hogy feketefejűt szeretnék és 14 éve hogy madarat Pisti az előző madaram, akkor pusztult el.

Hosszas nézgélés után találtuk meg a jószágot. Budapesten zöld színváltozatot találtam horribilis áron. Mostanság amúgy is a hüllők vannak felkapva, úgyhogy nem csodálkoztam hogy utána kellet járnom a csirkének. Végül Veszprémben találtuk meg fenséges magányában. Kék színű madárban gondolkoztam, de Lujzás mályva végül is apró eltérés nem lehet minden olyan amilyennek elképzeled. Ez a szín szürkés lilás. Pisti is szürke volt az egyetlen ilyen színű hullámos papagáj, (Melopsittacus undulatus) amit eddig láttam. Szal mivel a papagájok arról híresek, hogy színesek én szürkét tartok. Lujzi félős, válogatós és alapjáraton paragép. Mikor hazahoztuk egy napig koplalt. A mai napig nincs kézhez szokva, tudom türelem. Reggeli ébresztőnek viszont kiváló. És rájött arra, hogy kiszökni jó mivel a kalitka egész nap nyitva jöhet mehet és ő ezt mai kezdettel meg is teszi. A kaja kalitkán kívülre van elhelyezve szal, ha éhes elő kell jönnie és ezt minden további nélkül megteszi. Lekenyerezni viszont nem lehet. Szotyit és fürtös kölest elfogad,de nem kézből. A szakirodalom hangosan bizonygatta, hogy ez a kenyai faj bizony gyümölcs evő. A frászt még a pomelóval is mehettem a fenébe nem kellet neki. Pisti csak a tojásos edényt vágta hozzám, fehér kölessel, mézes kölessel megvásárolható volt. Lujzinak viszont hiába kínálom fel a komplett nagybani piacot nem érdekli. Ám a mától már látok némi esélyt arra hogy kézhez fog szokni.

 

Paragép

 

Okos pulyka

 

Tipikus tojó