Hétvége óta hergelem magam, hogy szar érzés lesz bemenni Gödöllőre ügyezni. Hát mit is mondjak? Elég hamar elindultam itthonról, amiért mentem azt nem sikerült elintézni, aktualitását vesztette. Elértem a gyors vonatot és ahogy szép nyugiban olvasnék valami bunkó paraszt, a paraszt nagy táskájával paraszt módon félig rám ül. Bencus. Igen, fél pillanat alatt visszajön a több éves életérzés. Érdeklődés, öröm, szánsájn, agrárium.
Bence új ambíciója is örömmel töltött el (VM) Lehet nem leszek egyedül jövőre :D (szakmailag). Gödin gyorsan összefutottam Évivel egész nap együtt lébecoltunk meg, aludtunk, meg ettünk. A nap egyenes konzekvenciája az, hogy azért odatartozom. Nem kell lemondanom a bioszról felrúgni mindent. Nem soha nem hagyhatom el magam annyira hogy még egyszer megkérdőjeleződjék bennem a kalászon figyelő fény iránti szeretet. Valamint a szabadság és a kihívás iránti mély lelkesedés. Nem ez már túl rég óta forrt ki. Évi meglátása szerint Csöcsinek fog hívni, hát ezt is megértük. És este társalgás, kard megrendelve, súlyzók előkotorva, de azok már egy ideje. És helyrekerültek a dolgok!
Feledhetetlen tanulmányi kirándulásosdin
.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése