Múlt héten szombaton a maga lazaságával összefutottam Jucussal, ami igen érdekes 5-6 éves barátságunk folyamán sose találkoztunk lovardán kívül. Most, hogy barátném lassan 19 lesz mobilisabb is.
Ez a bejegyzés igazából lovardai történetek összegzése akar lenni.
Nyilván lesznek csak számomra érthető utalások.
Flaska fiam....Csikó, de imádtuk Flaskát.
Csatabááárd Speedy és már vágtázik is... Ilyen egy jól idomított ló.
Anno lovas pályafutásunk kezdete neki kezdete nekem újrakezdése a Favorit lovardában indult el. A régi szép időkben előfordulhatott az is, hogy majd 6 órát tölthettünk lovon.
Linda....az egyetlen ló akit igazán szerettem (kis túlzással persze)
Favorit lovardát nagyjából mindenki ismeri. Felejthetetlen hangulat. Lenyó bácsi szendvicsei és az a már általam is évek óta hiányolt összetartozás.( Lenyó bácsi, Lenyó bácsi, Várda keserűt, de sürgősen tessék adni)
Annak idején még lent a loviban közösség voltunk. 2009-ben még visszanéztem, de semmi nem maradt a régi dolgokból és ami a legborzasztóbb, hogy mindenki zsigerből szarik a másikra sőt a lóra is. Ez nem volt jellemző. Bezzeg mink Felhő bokszában fetrengtünk délutánonként folyamatosan, legeltettünk, takarítottunk és eleve jól éreztük magunkat. A 9 éves kis srácoktól a 15 éves kamaszokig mindenki együtt tudott lenni a másikkal. A legidősebb mindig én voltam ,de ez alap. Kissé irritál a kirakatlovasok üres, vastagon sminkelt tekintete. Több ló állapotáról nem is nyilatkozom. Jó volt végig pörgetni sok általunk lovagolt vagy ismert ló sorsát és lovasaikat. Mennyit változik az ember X év alatt és nem is biztos hogy jó irányba. A lószerelem örökre szól...vagy nem sajna erre is van példa. Canestát kivitték külföldre azóta egy kislány én pici pónimat játszik vele. Kalifék már nem voltak ilyen szerencsések.
Későbbiek folyamán Jucival megint úgy hozta a sors hogy együtt lovagolunk. Első alkalommal mintegy véletlen kőfalat ugrattam nem tudom milyen felindulásból, de feelinges volt. Ez a lovi Csomádon van tavaly jó párszor voltunk ki. Nekem sajnos nem éri meg kijárni oda, de barátnőm megtalálta az a családi hangulatot amit keresett és szép munkával fejlődik. Én kikkuglizatm kis rásegítéssel Oresztészt. Mesém alapján Juc átnézett hozzá is majd ez egy másik bejegyzés lesz. Szó szót követett és így került szóba régi lovis ismerősünk Gergő is ez is egy másik bejegyzés.
Szóval lényeg a lényeg ide-oda járunk lovazni, mert az jó még akkor is ha az egykori jó dolgok elmúltak. Lesz és van is más jó dolog
Az nap még begyűjtöttem egy miniszoknyát meg egy lepkés sortot is.
Jucus
Juci szerint Tim Burton szökevény fater szerint temetői hostess
És hétfőn megint nyeregbe! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése