Köd, hideg csípős és gyönyörű szinte betelni nem tudok az idei ősszel. Ahogy a szeptember októberbe majd az egyik pillanatról a másikra novemberbe ringatta magát az gyönyörű magától- értetődő és fájón evidens volt. Máskor sokat szenvedek a tél közeledtétől. Idén az erőtlen nyár után az ősz úgy ölelt magához, mint egy régen vágyott szeretőt. Mindennapos csodák...
Dargaard...most szinte folyton
Pár kép kicsit sétáltunk Kamaraerdőn miután visszavittem a könyveket az imaházba és újakat vettem ki... Őszerdő.....Őserő....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése