Hiányzol...rettenetesen.
Jó lenne megint... újra...
Tisztán mintha mi sem történt volna
De a megbocsátás képességét már rég elvesztettem.
Haragom még öröknek tűnik...még
-----
Rád se emlékszem már.
Ki vagy?
Közös érdekek nélkül a barátság elmaradt.
Mert elfogott a saját sorsom.
Most érzem csak a lemondást és a magányosság ugyan nem valódi érzését, ami makacs büszkeségből fakad.
De akkor is.
Sajnálom, de nem engedek!
Sokatok számára...
Sajnálom már nem létezek!
Ha, talán, egyszer, valahol....a lehet mindig ott van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése